Az EUtopia projekt az utópia világát vizsgálja, ötleteket ad arra, hogyan lehet ezt a koncepciót felhasználni a fiatalok tudatosságának növelésére és arra, hogy aktívabb szereplői legyenek jövőjük építésének.

Útmutatónkban már kifejtettük, hogy az utópia szintén a görögből (“ou topos”, nem létező hely, vagy “eu topos”, a jó helye) származó irodalmi műfaj, amely utópikus társadalmak, azaz nem valós társadalmak irodalmi kidolgozásából áll, amelyek célja azonban az olvasók felrázása azáltal, hogy implicit módon kritizálják azt a társadalmat, amelyben maga a szerző él.

Az első, aki ezzel a témával foglalkozott, bár nem ezt a kifejezést használta, Platón volt “Az állam”-ban; az utópia hivatalosan Thomas More, az “Utópia” szerzője által debütált; majd fejlődött tovább Francis Bacon “Új Atlantisz”-ában; Tommaso Campanella “A nap városa” -ban; Italo Calvino “Láthatatlan városok”-ban.

Ez csak néhány azok közül az irodalmi szerzők közül, akiket az Utópia inspirált. De a zenében is számos példát találunk az “utópikus műfajra”. John Lennon “Imagine” című műve az egyik legkorábbi és talán leghíresebb. Ez a dal egy háborúk nélküli világot elképzelve íródott, és arra hív minket, hogy képzeljük el ezt a békés világot, ahol mindenki testvérnek érzi magát, ahol nincs harc a hatalomért és a birtoklásért… egy olyan világot, amely olyan gyönyörű és annyira más, mint amit mi látunk. A dal Lennon elkötelezettségét is képviseli a béke mellett.

Később, a “L’isola che non c’è” (Sohaország) című művében Edoardo Bennato egy utazást rendez a Pán Péter meséjében leírt Sohaországba, ahol “nincsenek tolvajok, nincs háború, nincsenek katonák, nincsenek fegyverek”. Ez az erőszakos világ kritikája, amely elfogadja, hogy a fegyverek használata a mindenáron való sikerre törekvésen alapul, és inkább a ravaszságra összpontosít, mint az érdemre és az elkötelezettségre. Bennato azonban pozitív üzenetet is hagy: “És gúnyolódni fognak rajtad, ha tovább keresed, de ne add fel, mert akik már feladták, és a hátad mögött kinevetnek, talán még nálad is őrültebbek”. Bennato itt az álmodozók, az igazak és azok eszméit igyekszik megszilárdítani, akik nem veszítik el a bátorságukat, és hisznek abban, hogy fontosabb saját erőből haladni előre, mint tiltott eszközökhöz folyamodni.

A “Man in the mirror” című dalban Michael Jackson is nagyszerű üzenetet hagyott hátra. A dalról azt mondta: “Imádom ezt a dalt. Ha meg akarod javítani a világot, először magadon kell dolgoznod, és magadat kell megváltoztatnod… kezdd az emberrel a tükörben. Kezdd magaddal. Ne nézd az összes többi dolgot. Ez az igazság. Ezt jelentette Martin Luther King és Gandhi. Ez az, amiben én hiszek.”

Nemrégiben, 2016-ban a híres olasz Litfiba zenekar komponálta az “Eutopia” című dalt (igen, mint a projektünk címe!). Ők úgy írják le Eutopia-t, mint a szigetet azok számára, akik keresik és soha nem adják fel/Az Északi-sarktól a Déli-sarkig bárhol megteremtheted, ahol csak akarod/Örömből és fantáziából készült emberek között/Örvendetes és alacsony egyenlőtlenség/A nap Eutopia-ban születik”. A dal egy utópisztikus társadalom himnusza, egy olyan álom, ahol az emberek egyenlőek, ahol az jut előre, aki megérdemli, ahol a munka nem zsarolás. A városok tiszták, kerékpárutakkal és nulla hulladékkal. Piero Pelù, a zenekar énekese azt mondta: “Nem az a hely, ami nem létezik, hanem a sziget, ami ott van azoknak, akik hisznek benne, és soha nem adják fel”.

Ezért… Hadd inspiráljanak minket a dalok arra, hogy izgatottan képzeljük el és építsük fel utópiánkat!

A közösségi média ma már életünk részévé vált. Az hogy a közösségi média szinte mindenütt jelen van, vitatott téma lett, abból szempontból, hogy hogyan befolyásol minket és milyen hatással van ránk. Ennek az érdeklődésnek köszönhetően számtalan kutatást találhatunk a közösségi média hatásairól, különböző témákban, mint például a kritikus gondolkodás vagy a mentális egészség. 

A legfrissebb tanulmányok kimutatták, hogy átfogó kapcsolat mutatkozik közösségi média és a kritikus gondolkodás között. A tanulmány egyetemi hallgatók körében végezték, amely kimutatta, hogy növekedés mérhető a kritikus gondolkodásban a közösségi média használat során, azonban ez a pozitív kapcsolat megfordul abban az esetben ha a közösségi médiától való függőségről beszélünk. A közösségi média komplexitása és annak a fiatalokra gyakorolt hatása szükségesség teszi az ifjúsági munkások számára, hogy rendelkezzenek digitális ismeretekkel, így segítve a fiatalokat. 

Sem a közösségi média sem a kritikus gondolkodást nem kerülheti el a figyelmünket, ha utópiákról beszélünk. Ugyanezért használták fel őket a bizalmatlanság és a konfliktusok terjesztésére, és kulcsszerepet játszottak a disztópikus jövőről szóló diskurzusok erősödésében, építő jellegű kritikát és bizalmat közvetíthetnek a jövőre nézve. Ezek olyan eszközök, amelyek nélkülözhetetlenek az utópiák létrehozásában, a közösségi média növeli a fiatalok részvételét és érdeklődését az éppen zajló eseményeken, és a kritikus gondolkodás nélkülözhetetlen a rendelkezésre álló hatalmas számú üzenet értékeléséhez és feldolgozásához.

A közösségi média megváltoztatja a kommunikációnkat

A közösségi média olyan kommunikációs környezetet biztosít, amely meghaladja a földrajzi határokat, és nagyobb részvételt és kommunikációt tesz lehetővé, mint a hagyományos hírmédia, növelve a fiatalok részvételét és érdeklődését az aktuális események iránt. A közösségi médiában történő kommunikáció növekedésével együtt jár a hírek alkalmi és szórványos feldolgozása anélkül, hogy időt szánnánk a tartalmuk megértésére és értékelésére.

Amellett, hogy az emberek hogyan használják a közösségi médiát, tisztában kell lennünk a bevezetésre kerülő algoritmusokkal, melyek szabályozzák az általunk kapott hírek típusát és mennyiségét. Ezek az algoritmusok megnehezítik a kritikus gondolkodást, mivel olyan környezetet teremtenek, amelyben a felhasználók csak hasonló meggyőződésű és preferenciájú emberektől kapnak híreket, így véleményüket mindig jutalmazzák, ami arra ösztönzi őket, hogy az álláspontjukkal összeegyeztethető információkat keressék.

A kritikus gondolkodás használata a közösségi médiában

Az, ahogyan egy ember a közösségi médiában interakcióba lép a hírekkel, összefüggésben vannak a valós hírekkel szembeni kritikus gondolkodásával. Ezen összefüggés miatt szükséges rámutatni annak elismerésének fontosságára, hogy a kritikai gondolkodás használata a hírekben olyan készségek összessége, amelyeket meg kell tanítani ahhoz, hogy képesek legyünk a közösségi médiában elérhető hatalmas mennyiségű üzenet szortírozására, értékelésére és felhasználására. A közösségi médiában való kritikus gondolkodáshoz szükséges készségek a következők:

• Az információ előállításának, megosztásának és manipulálásának ismerete.
• A kognitív torzítás tudatosítása.
• A diskurzusok dekódolásához és a vitához használt főbb retorikai eszközök és stratégiák tudatosítása.
• Képesnek lenni a források ellenőrzésére és az álhírek felismerésére.
• Az interperszonális készségek fejlesztése, amelyekben megjelenik a vitakultúra, valamint elősegítik az átláthatóságot.

A kritikus gondolkodás elengedhetetlen ahhoz, hogy a közösségi média az utópiák elősegítőjévé váljon. Ezért fontos a fiatalok és az ifjúsági munkások digitális kultúrával kapcsolatos oktatásának előmozdítása.

Forrás

Cheng, L., Fang, G., Zhang, X., Lv, Y., & Liu, L. (2022). Impact of social media use on critical thinking ability of university students. Library Hi Tech

Costera Meijer, I., & Groot Kormelink, T. (2015). Checking, sharing, clicking and linking: Changing patterns of news use between 2004 and 2014. Digital journalism, 3(5), 664-679.

Feltrero, R., Hernando, S., & Acosta-Sznajderman, L. (2023). Educomunicación contra las fake news: una experiencia en sMOOC para el desarrollo de la alfabetización mediática crítica. Revista Mediterránea de Comunicación.

Ku, K. Y., Kong, Q., Song, Y., Deng, L., Kang, Y., & Hu, A. (2019). What predicts adolescents’ critical thinking about real-life news? The roles of social media news consumption and news media literacy. Thinking Skills and Creativity, 33, 100570.

Oeldorf-Hirsch, A., & Sundar, S. S. (2015). Posting, commenting, and tagging: Effects of sharing news stories on Facebook. Computers in human behavior, 44, 240-249.

A mai fiatal generációt azaz a 16-25 éveseket sok olyan társadalmi probléma sújtja, ami a jövőjükre nézve is aggodalmakra adhat okot. 2019 november 28-án klímavészhelyzetet hirdetett az Európai Parlament, melyhez több ország nemzeti szinten is csatlakozott. A vészhelyzet már egy hosszú és összetett folyamat eredménye, melyre olyan megoldási javaslatok születtek és születnek, amelyek radikális, egyéni és kollektív változtatásokat igényelnek, és melyek közös betartása esetén sem garantált a teljes változás, a vészhelyzet megszűnése. Ez az akkori és mai fiatal generációt sokként érte, hiszen jól láthatóvá vált, hogy az ők és gyermekeik jövője a tét a jelenben, ezért az összefogás nem csak az akut problémák leküzdését szolgálja, hanem minden túlzás nélkül az emberiség sorsát is. Így azok a fiatalok, akik ezekről a hírekről és folyamatokról értesülnek, érhető módon szorongással és disztópikus jövőképpel rendelkeznek.

2020-ban pedig a Covid-19 hozott katasztrófa-élményt egy egész világ számára, mely a hirtelen megnövekedett halálesetek, a bezárkózott kényszer életmód, a kisebb korosztály fomo élménye hatására maradandó mentális nehézségeket eredményezett. 

2022-től az orosz-ukrán háború majd azt követő energiaválság hagy lelki lenyomatokat az olyan európai országok fiataljaiban is, akik távolabbról szenvedik a háború hatásait, vagy akik éppen ugyan jóllétben és demokratikus rendszerben élnek. 

Persze kijelenthető, hogy minden korszaknak megvoltak a maga tragédiái és traumái, hogy az emberiség jóval nehezebb időket is megélt majd megoldott, de a mai kor egyik specialitása, hogy az internet létezésével jóval gyorsabban és pontosabban (vagy épp csak hihetőbben) terjednek a világban zajló eseményekről szóló információk, ezáltal nagyobb és mélyebb rálátást engedve a napi szintű – elsősorban negatív– eseményekre. Ez az ömlesztett információ megnehezíti a tudatos médiahasználatot és egyben nagyobb erővel okoz pánikreakciókat, amely a fiatalok esetében újabb aggodalomra adhat okot a jövőképükre nézve. 

Ezért az utópisztikus gondolkodás igen nehéz a mai világunk körülményeit tekintve, de paradox módon mégis akkor vagyunk képesek leginkább elrugaszkodni a valóságtól és igazán nagyot álmodni, amikor a valóság súlyos és komoly kihívásokat állít a mindennapi életünkbe, mozgásterünkbe. Az utópia fogalma ugyan ismert, de nem használják különösebb tudatossággal az emberek, így az ifjúsági munkában sem. 

Közhelyes, hogy a fiatalok jó része nagy ambíciókkal, tervekkel, akár a világot megváltó célokkal és álmokkal igyekeznek gondolkodni a jövőjükről, de nem lehet elégszer ismételni, hogy ők alkotják a majdani jövőt, ezért a jelenben megjelenő ötleteik egy része nagyon értékes. 

Több kutatás kimutatta már, hogy az építő, megtartó, támogató közösségben való részvétel holisztikus jóllétet eredményez. A jóllét pedig jó akarója a kreativitásnak. Az internet nem csak az információáramlást és azonnaliságot hozta a fiatalok életébe, hanem határtalan kapcsolatépítési lehetőségeket is. Képesek barátságokat kötni a világ bármely pontjáról, és képesek közös projektekben gondolkodni velük. Az alulszerveződő helyi vagy éppen globális közösségek, az összefogás és a közös értékeken alapuló cselekvések hozhatják el vagy épp már el is hozták a fiataloknak azt az élményt, amelyen keresztül újra értékesnek tartják az életet, rendelkeznek jövőképpel és egyben kritikus szemlélői a világnak.

Ahhoz, hogy ezek a közösségek létre tudjanak jönni, a fiatalok mellett kulcsszereplők azon szakemberek, akik valamilyen formában ifjúsági munkával foglalkoznak, legyen szó egy helyi terepen dolgozó egyénről, vagy épp egy kutatóról, esetleg egy hozzáértő döntéshozóról. A támogatás, megértés, bátorítás, elismerés, elfogadás, szolidaritás képes a kevesebb eséllyel rendelkező fiatalokat is megemelni. Képesek újra hinni és akár közösen olyan világról álmodni, mely jóllehet örökre utópisztikus marad, de nagy és pozitív változások és változtatások meglépésére sarkallja őket is és minden releváns szereplőt. 

Ahogy a társadalom változik, a mai fiatalok olyan példátlan kihívásokkal találkoznak, mint a klímaváltozás, szociális egyenlőtlenségek, gazdasági válságok és kormányzási problémák. Ebben a kontextusban esszencilis megértenünk, hogy a fiatalok hogyan köteleződnek el az állampolgári szerepükben, annak érdekében hogy egy inklúzív, igazságos és jóléti társadalom épüljön fel.

(tovább…)

Az EUTOPIA projekt az Erasmus+ Program támogatásával valósul meg, öt ország partnerségében, úgy mint Belgium, Franciaország, Lengyelország, Magyarország és Olaszország.

A projekt ambiciózus célt tűzött ki maga elé: felkelteni a fiatalokban a vágyat, hogy elképzeljenek, reméljenek és tervezzenek egy jobb világot, és hogy a változás szószólóivá váljanak.

A partnerek hosszasan elmélkedtek az utópiák és disztópiák értékéről a mai világban, különösen arról, hogy ezek a fogalmak hogyanjárulhatnak hozzá a fiatalok neveléséhez.

Számos interjú – mely ifjúsági munkásokkal készült -, arra mutatott rá, hogy a fiatalokban kicsi a szándék a “nagyot álmodás”-ra. A felgyorsult világ, életük minden területén túlterheli őket, úgy tűnik, hogy “elragadják őket a tények”,”passzív nézők, akiket kevés motiváció sarkall a cselekvésre”, “kritikusak a társadalommal szemben, amelyben élnek, de szkeptikusak a lehetséges változásokkal szemben”. Ezek következményeként nincs idejük reflektálni magukra, az álmaikra, vágyaikra, ötleteikre, nem fogalmaznak meg kérdéseket arra vonatkozóan, hogy mi működik és mi nem a társadalmukban, min lenne szükséges változtatni és miért, és ők mit tudnának és szeretnének tenni ezen témákban. 

A projekt célja, hogy felébressze a reményt, hogy létezhet egy jobb világ, és olyan tréningett, eszközöket és információkat kínáljon az ifjúsági munkásoknak, amelyek megtanítják őket, hogyan gyakorolhatják ezt a reményt, és segítenek nekik megvalósítani azt. E. Bloch írót és filozófust idézve az álmokról és az utópiáról: “A lényeg az, hogy egyre jobban megismerjük őket, és aztán a helyes irányba tartsuk őket, anélkül, hogy becsapnának bennünket, hanem úgy, hogy éppen ellenkezőleg, segítsenek bennünket. […]”

A fiataloknak ismerniük kell az utópia és a disztópia fogalmát, nemcsak mint a múlt gondolkodóihoz kapcsolódó filozófiai fogalmat. El kell kezdeniük megérteni, hogy az utópiák aktuális fogalmak, különösen az aktív állampolgársággal és a befogadóbb, fenntarthatóbb és demokratikusabb társadalomra való törekvéssel kapcsolatban. A változtatás iránti vágyat azonban nem a disztópiának kellene generálnia, amelyet az a szorongás okoz, hogy mi vezethet holnap egy katasztrofális jövőbe, hanem inkább annak a reménynek a felismerése, hogy az emberek megmenthetik, mindenki számára élhetőbbé tehetik a Földet.

E célokat követve a projektpartnerek konkrét eredmények elérését tervezikk, amelyek mindegyike jól meghatározott célkitűzésekkel rendelkezik. Minden anyag elérhető lesz a projekt weboldalán, és hamarosan az első eredmények is nyilvánosan elérhetőek lesznek. 

A projekt magában foglalja egy tréning koncepció kidolgozását is a fiatalok általkitalált utópiák megtervezésére, ahol a fiataloknak lehetőségük lesz arra, hogy ötleteiket a gyakorlatban is megvalósítsák, megosszák egymással azokat és szinergiákat építsenek ki. Ez egy olyan magával ragadó tanulási élmény, amelyet az a vágy motivál, hogy a fiatalok azon képességeire fogadjunk, mellyelegy jobb világot álmodnak meg a jövőre. 

A projekt részeként a formátumot 15-20 “utópisztikus” fiatallal próbáljuk majd ki, amire jelentkezni is lehet majd, szóval már most terjeszthetitek hírét!

Photo: Freepick.com – jcomp