Inclusion is On: Inklúzió az ifjúsági munkában – MEGHÍVÓ

Az Inclusion is On! – #IncOn elnevezésű, finn partnerünk vezetésével megvalósuló projekt fő témája az ifjúsági részvétel és a bevonás, illetve tapasztalatokon keresztül bemutatni, miként lehetséges ifjúsági munkával foglalkozó szervezetek tevékenységeit, eseményeit a lehető legnagyobb mértékben inkluzívvá tenni.

A projektünk záró szakaszához érkeztünk, így ezen esemény keretében szeretnénk lehetőséget biztosítani az eredmények bemutatására, valamint arra, hogy elősegítsük a párbeszédet az ifjúsági munkások körében az inklúzió témakörében. Meghívott vendégeink segítségével betekintést nyújtunk két speciális igényű csoport bevonásának gyakorlatába. Mindemellett helyet és terek kívánunk adni a résztvevők közti tudásátadásnak, beszélgetés kezdeményezésének az ifjúsági munkában tevékenykedő szakemberek közt.
 
• Időpont: 2024.05.15. (szerda) 9:30 – 16:00 között
• Helyszín: B29 Ifjúsági Közösségi Tér, Bartók Béla út 29., Budapest
• Jelentkezési határidő: 2024. május 5.
 
A rendezvényen való részvétel ingyenes, de a tervezhetőség érdekében, kérjük részvételi szándékát a jelentkezési lap kitöltésével jelezze.
 
Bármilyen felmerülő kérdés esetén a gyiot@gyiot.hu e-mail címen fordulhat a szervezőkhöz.
 
Az esemény az Erasmus+ program támogatásával valósul meg.
 
Jelentkezés
Facebook esemény
Inclusion is On: Inklúzió az ifjúsági munkában – MEGHÍVÓ2024-04-24T11:03:40+02:00

Mission to Accomplish Participation! – online oktatási segédanyag

A GYIÖT a 2023-as évben valósította meg a Mission to Accomplish Participation! – MAP című kisléptékű partnerségi projektet az Erasmus+ program támogatásával. A projekt főpályázója a finnországi South-Eastern Finland University of Applied Sciences (Xamk) nevű egyetem, projektpartner Mikkeli városának Youth Sercive-je, továbbá Magyarországról Gödöllő Város Önkormányzata és a GYIÖT, illetve társult partnerként kapcsolódott a projekthez az ELTE Pedagógia és Pszichológiai Karának néhány oktatója és közösségszervező hallgatója.

A közel egy éves időtartamú projekt időtartama alatt Gödöllő és Mikkeli városából érkező fiatalok kerültek bevonásra, akik  partnerek szakembereivel és hallgatóival közösen, vegyes csoportokban, nemformális tanulási módszerek mentén dolgozták fel a részvétel fogalmát, valamint mindazon lehetőségeket, amelyek településeiken, a korosztályuk részére nyitottak.

Az angol nyelvű, moduláris felépítésű kurzus segítséget nyújthat fiataloknak, képzésben részt vevő ifjúsági munkásoknak és a területen tevékenykedő szakembereknek, hogy megismerkedjenek a fiatalok helyi ifjúsági kezdeményezései és az ifjúsági részvétel témáköreivel. A kurzus önvezető tanulási folyamatra invitálja a szakembereket, így nem biztosít facilitálási lehetőséget.

A kurzus hat modulból épül fel:

  • Bevezető
  • Ifjúsági részvétel alapjai
  • Előfeltételek és akadályok
  • Az ifjúsági munka szerepe
  • Fiatalok részvételével való munka
  • További erőforrások és könyvtár
Oktatási segédanyag
Mission to Accomplish Participation! – online oktatási segédanyag2024-03-27T11:35:51+02:00

A magyar ifjúsági munkások európai érdekképviselete kapcsán megvalósított igényfelmérés eredményei

A fenti címmel igényfelmérést végeztünk az ifjúsági munkát végző személyek körében 2024 februárjában. A kérdőíves felmérés célja volt megismerni a szakmai közösség véleményét és felmérni támogatottságát az Alliance of Youth Work Association (AYWA) szervezetéhez, a magyar ifjúsági munkát végző szakemberek/önkéntesek képviseletében való csatlakozás kérdésében. A 2024. március 19-án megalakult nemzetközi szervezet célja az ifjúsági munkások érdekképviseletének európai szintű ellátása, kiváltképpen az ifjúsági munka láthatóságának és elismertségének terén. Az AYWA létrehozása olyan igények és szükségletek felismerése mentén vált fontossá, melyek Európa-szerte megjelennek az ifjúsági munka mindennapos gyakorlatában.

 

Az anonim módon kitölthető kérdőívünket 101 fő töltötte ki bő két hét alatt. 99 kitöltő szerint szükség van a szakmai érdekképviseletre az ifjúsági munka területén, 2 válaszadó nem tudta megítélni, vagy nem válaszolt. 90 válaszadó gondolja úgy, hogy mind hazai, mind európai szinten szükség van az érdekképviseletre, senki nem gondolja úgy, hogy egyikre sincs szükség.

  

81 válaszadó szerint szükség van arra, hogy a GYIÖT lássa el a szakmai érdekképviseletet, 20 válaszadó nem tudja, vagy nem szeretne válaszolni. Arra a kérdésre, hogy a feladatra alkalmasnak tartják-e a GYIÖT-öt  73 kitöltő válaszolt igennel, míg 28 válaszadó nem tudja vagy nem szeretne válaszolni.

 

 

A kérdőív egyik kérdése arra vonatkozott, hogy a válaszadók szerint milyen módon célszerű bevonni a szakma érintettjeit a GYIÖT érdekképviseleti tevékenységeibe. A kérdésre több válaszlehetőség is megadható volt. 84 kitöltő jelölte a GYIÖT-höz való informális csatlakozást, 43 kitöltő jelölte a formális keretek közötti csatlakozás lehetőségét, 6 válaszadó a ‘nem tudom/szeretnék’ választ jelölte, míg további 8 saját megfogalmazású (‘egyéb’) válasz érkezett. Ez utóbbi válaszok között a szakmai hálózat létrehozása és fenntartása, szakmai munkacsoportok létrehozása szerepelt, de a létrehozás és működtetés módjára vonatkozóan is érkeztek javaslatok, visszajelzések, amelyek főleg a láthatóság, átláthatóság, (földrajzi) elérhetőség fontosságára, valamint a megfelelő minőség megteremtésére vonatkoztak. Arra a kérdésre, miszerint a GYIÖT által létrehozott szakmai közösségben aktívan részt vennének-e a válaszadók, 54 igen válasz érkezett, 42-en nem tudják egyelőre, 3 kitöltő pedig ‘nem tudja/nem szeretnének’ válaszolni lehetőséget, míg további 2 kitöltő nem válaszolt.

 

 

Rendkívül vegyes válaszokat kaptunk az ifjúsági munkához való kapcsolódás vonatkozásában. A válaszokat az alábbi diagram szemlélteti.

 

 

A válaszadók földrajzi elosztását tekintve valamennyi közigazgatási régióból érkezett kitöltés. 42 fő a fővárost, 19 fő a Dél-Alföldi, 11 fő a Közép-Dunántúli régiót jelölte, míg a további térségekből 10 alatti kitöltés érkezett.

 

Az igényfelmérés hátteréről itt található bővebb összefoglalás. Március 19-én kerül sor Brüsszelben az AYWA hivatalos megalakítására, amely eseményen alapító szervezetként a GYIÖT is részt fog venni. Az alapításról és a szervezet várható tevékenységei kapcsán honlapunkon és közösségi média felületeinken fogunk tájékoztatást adni.

 

A folyamat kapcsán, haza szinten szerveződő, (egyelőre) informális szakmai közösség kapcsán, ezidáig 29 fő jelezte érdeklődését. A jelentkezéseket az igényfelméréstől függetlenül, folyamatosan várjuk, ami kötelezettségvállalással nem jár.

 

Ezúton köszönjük valamennyi kitöltőnek a válaszait, továbbá köszönjük az igényfelmérés népszerűsítésében közreműködő szervezetek és személyek hozzájárulását!

A magyar ifjúsági munkások európai érdekképviselete kapcsán megvalósított igényfelmérés eredményei2024-03-20T15:10:00+02:00

Igényfelmérés a magyar ifjúsági munkások európai érdekképviselete kapcsán

Frissítés: Az igényfelmérés lezárult, köszönjük szépen a kitöltők hozzájárulását. A kérdőívre adott válaszok feldolgozását követően, hamarosan közzétesszük az igényfelmérés eredményeit is.
Az alakuló szakmai közösséghez való csatlakozás iránti érdeklődéseket továbbra is várjuk, amely kötelezettséget nem jelent.

 

Felkérést kaptunk arra, hogy a GYIÖT, a magyar ifjúsági munkások képviseletében alapító szervezetként csatlakozzon az Alliance of Youth Work Association-hez. Annak érdekében, hogy az érintett célcsoportok körében felmérjük, hogy van-e igény az ifjúsági munkát végzők ilyen jellegű képviseletére, igényfelmérést végzünk. Az alábbiakban összefoglaljuk a kezdeményezés hátterét és célját, a GYIÖT kapcsolódását e folyamathoz, valamint a hazai szinten, a közeljövőben tervezett tevékenységeinket. Kérjük, hogy az ezen az oldalon megtalálható igényfelmérő kérdőív kitöltésével adjatok visszajelzést számunkra 2024. február 29-ig.

 

Az Alliance of Youth Work Association-ről, azaz az AYWA-ról

Az Alliance of Youth Workers Association (továbbiakban: AYWA) egy 2024. március 19-én megalakuló nemzetközi hatókörű civil szervezet. Leendő tagjai olyan nemzeti szintű civil szervezetek Európából és azon kívülről is, amelyekben ifjúsági munkával foglalkozó szakemberek és önkéntesek állnak. Az AYWA célja az ifjúsági munkások érdekképviseletének ellátása európai szinten. 

Az AYWA létrehozása olyan igények és szükségletek felismerése mentén vált fontossá, melyek Európa-szerte megjelennek az ifjúsági munka mindennapos gyakorlatában.

Az új szervezet küldetése, hogy hozzájáruljon az ifjúsági szakma európai szintű megbecsültségének és elismertségének növekedéséhez, melyet a tagszervezetek aktív és minőségi hozzájárulásával lesz képes elérni. Küldetésének része, hogy lépéseket tegyen a minőségi ifjúsági munka létrejöttéért nemzetközi szinten.

 

Céljai:

  • A tagszervezetek közös munkája révén olyan minőségi szabályok, irányelvek, továbbá etikai kódex létrehozása és bevezetése az ifjúsági munka területén, ami a terepmunka valós feltételeihez, körülményeihez alkalmazkodik. 
  • Lehetőséget biztosítani a szakmai fejlődésre, a bevált gyakorlatok cseréjére és a tagszervezetek kapacitásépítésére.
  • Az ifjúsági munka fejlesztése érdekében minőségi, ágazatközi együttműködések ösztönzése.
  • Lobbitevékenység a megalapozott, nemzeti szintű ifjúságpolitikáért.

 

A GYIÖT, mint az AYWA alapító tagja

A  GYIÖT megítélése a hazai szakemberek visszajelzései alapján általánosságban pozitív. Rendszeresen biztosítunk lehetőséget a személyes találkozás és az ifjúsági szakma aktuális kérdéseinek megvitatására a szakma érintettjei számára. Kiemelkedő a kétévente megrendezésre kerülő “Helyben hogyan? – Fiatalok a településeken című konferencia, mely teret ad a hazai, az ifjúsági munkában érintett szakembereknek (továbbá fiataloknak és döntéshozóknak) a találkozásra, tapasztalatcserére, valamint az ifjúsági részvétel jó gyakorlatainak megismerésére és megosztására.

A 2023. évben “Foglalkozol ifjúsági munkával?” című kutatásunk eredményeként kirajzolódtak azon irányvonalak, amelyek mentén a szakma fejlesztésével, láthatóságának és ismertségének növelésével foglalkozni szükséges a közeljövőben. A kutatási eredmények többek között rávilágítanak arra, hogy mennyire hosszú időt vesz igénybe a szakemberek fejlődése és alkalmassá válása, hogy mennyire hiányosak még a munkavégzés jogi, anyagi és tudásbeli feltételei.

Szervezetünk folyamatosan dolgozik azon, hogy a munkáját tényekre, megalapozott igényekre építse, amelynek érdekében a jövőben is tervezünk egy-egy téma kapcsán kutatási projektek megvalósítását. 

A GYIÖT kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel, egyúttal a hazai ifjúsági munkában közel 30, de a nemzetközi ifjúsági munkában is több mint 25 éves tapasztalattal rendelkező szervezet. A már kiépült kapcsolatok, a már megszerzett tapasztalatok, valamint a szervezet jelenlegi erőforrásai biztosítani tudják az új európai szervezetben való aktív közreműködést, és a hazai ifjúsági munkások közötti folyamatos párbeszéd fenntartásának lehetőségét is. Tevékenységeink során folyamatosan törekszünk nemzetközi szinten is lehetőséget adni a területen dolgozó szakembereknek, döntéshozóknak és fiataloknak a találkozásra, fejlődésre.

 

Az AYWA megalakulásához szükséges előkészületi folyamatok 2023 óta tartanak, mely folyamatba a kezdeményezők az ősz folyamán a GYIÖT-öt keresték meg, mint lehetséges magyar tagszervezet európai szintű szervezetek ajánlására. 

A tervek szerint 2024. március 19-én alakul meg hivatalosan az AYWA Brüsszelben, mely eseményre várják minden lehetséges jövőbeni tagszervezet képviselőit, így a GYIÖT-öt is.

A GYIÖT fennállása óta megannyi tevékenységet végzett az ifjúsági munka területén belül, s tényleges lépéseket tett és tesz folyamatosan a szakmafejlesztés és a szakma láthatóbb és elismertebbé tételének előmozdításában. 

A fentiek okán alkalmasnak tartjuk szervezetünket ahhoz, hogy a hazai ifjúsági munkások érdekképviseletét ellássa az új szervezet keretein belül. Mindehhez azonban szükségesnek tartjuk a hazai, képviselni kívánt ifjúsági munkát végző személyek körének támogatását. 

 

A magyar ifjúsági munkások képviselete az AYWA szervezetében

A magyarországi ifjúsági munkások alapítóként való képviseletére az elmúlt hónapok során a GYIÖT kapott felkérést, amelynek elfogadására nyitottak vagyunk. Ahhoz, hogy a GYIÖT a nemzetközi tevékenységekben részt vegyen, kellő szakmai jártassággal, valamint a hazai ifjúsági szakmában dolgozó személyekkel és szervezetekkel kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezünk. Ugyanakkor a folyamat egyik nehézsége az, hogy a GYIÖT nem az ifjúsági munkások által alapított és működtetett szervezet, hiszen tagságában a szervezetet támogatni és működtetni kívánó személyek vannak jelen. Annak érdekében, hogy az AYWA működése során relenvás és legitim  módon képviselhessük a magyar ifjúsági munkások közösségét, az alábbi – átmeneti – eljárásrendet dolgoztuk ki.

Első lépésként egy egyszerűsített igényfelmérést végzünk, amellyel célunk az, hogy a szakmában dolgozó érintettektől visszajelzést kapjunk arra, hogy van-e igény az alakuló nemzetközi szervezetben magyar képviseletre.

Második lépésként, (amennyiben erre vonatkozóan az igényfelmérés során is pozitív visszajelzést kapunk), létrehozunk egy szakmai közösséget mindazon személyek számára, akik a kérdőívben kifejezik részvételi szándékukat. E szakmai közösséggel az AYWA tevékenységeit illetően kívánunk folyamatos kapcsolatban maradni, azzal a céllal, hogy 

  • a szakembereket folyamatosan naprakész információkkal lássuk el az AYWA működése és tevékenységei kapcsán,
  • hozzájáruljunk ahhoz, hogy a magyar ifjúsági szakma az új szervezet által biztosított lehetőségekben, tevékenységekben részt tudjon venni, továbbá
  • az egyes döntési helyzetek és feladatok megvitatásra és a hazai szakmai közösségen belül megosztásra kerüljenek. 

Az (egyelőre informális) közösséghez való csatlakozási szándékot ITT lehetséges felénk jelezni.

Harmadik lépésként keressük a jogi lehetőségeket arra, hogy hogyan lehet a fenti szakmai közösséghez formálisan is csatlakozni, illetve azt fenntartani és működtetni. Ehhez jogi támogatást, tanácsadást is igénybe veszünk, illetve felmérjük a folyamat költségigényét is. Fontosnak tartjuk alaposan előkészíteni, kidolgozni, valamint az érintettek széles körével megvitatni és közösen döntést hozni e szakmai közösség belső kommunikációjára és döntéshozatalára vonatkozóan. 

Hangsúlyozzuk, hogy az AYWA egy újonnan alakuló civil szervezet, amely a tagszervezetek által fog működni, s várhatóan az alakuláskor kerülnek majd meghozatalra olyan alapvető működési és a tevékenységeket illető döntések, amelyek a későbbi munkavégzést és eredményességet meghatározzák. Ez minden bizonnyal azt is jelenti, hogy a tagszervezeteknek a szervezet működéséhez és munkájához erőforrásokat kell, hogy biztosítsanak.

 

Igényfelmérő kérdőív

Az igényfelmérő kérdőívben megadott adatokat bizalmasan kezeljük, annak csak az összefoglaló adatait fogjuk a kitöltési határidőt követően nyilvánosságra hozni. Az igényfelmérő kérdőív célja:

  • Felmérni az ifjúsági munka érintettjeinek véleményét, attitűdjeit az európai (és hazai) szakmai érdekképviselethez kapcsolódó jövőbeli terveinkkel kapcsolatban. 
  • Felmérni az AYWA szervezetéhez, a GYIÖT képviseletében való csatlakozási szándék szakmai közösségen belüli támogatottságát.

Az igényfelmérő kérdőív kitöltésével egyidejűleg lehetőség nyílik az érintetteknek a leendő szakmai közösséghez való csatlakozásra. Az így jelentkezőket elsőként fogjuk  értesíteni az AYWA szervezetét érintő fejleményekről, lehetőségekről, illetve akik a GYIÖT érdekképviseleti munkájának meghatározásának megvitatása és döntései körében bevonásra kerülnek. 

 

A kérdőív kitöltésére 2024. február 29-ig van lehetőség. 

További információ a gyiot@gyiot.hu e-mail címen kérhető. 

 

Igényfelmérő kérdőív
Szakmai közösséghez való csatlakozási szándék jelzése
Igényfelmérés a magyar ifjúsági munkások európai érdekképviselete kapcsán2024-03-06T13:06:54+02:00

SURE – Sustainable Responsibility ifjúsági csere

Fontos számodra a társadalmi felelősségvállalás és az aktív állampolgárság? Érdekel, hogy fiatalként hogyan és mit lehet tenni a közösségünkért és a körülöttünk lévő világért?

Bemutatjuk a „SURE – Sustainable Responsibility” elnevezésű projektünket.

 

A projektről:

Az Erasmus+  ifjúsági cserék célja támogatni a fiatalok nemformális tanulási célú mobilitását annak érdekében, hogy eszközöket adjon a kezükbe az aktív polgári szerepvállaláshoz, illetve segítsen nekik az élethez és a szakmai jövőjükhöz szükséges kompetenciák elsajátításában és fejlesztésében. Egy ifjúsági csere során megerősödik a fiatal európaiság érzése, lehetőséget kap a kultúrák közti párbeszédre és tanulásra, ezáltal formálódik a szemlélete és fejlődnek készségei. A csereprogramok fontos célkitűzése a tudatosságnövelés a társadalmi szempontból releváns témákkal kapcsolatban. Jelen projekt esetében kitűzött cél, hogy a fiatalok aktív résztvevőkké váljanak közösségeikben és felfedezzék, hogyan vehetnek részt saját környezetük alakításában.

 

A SURE ifjúsági csereprogram ezekkel a fő kérdésekkel foglalkozik:

  • Milyen formái vannak az ifjúsági részvételnek?
  • Mi a különbség köztük és mik a hasonlóságok?
  • Honnan szerezhetünk információt?
  • Honnan ismerhetjük fel az álhíreket?

Az ifjúsági csere interaktív gyakorlatokat, részvételen alapuló megközelítést fog alkalmazni, ahol kulcsfontosságú az egymástól való tanulás folyamata. A program során nemformális tanulási módszereket alkalmazunk (pl. workshopok).

 

Időpont: 2024. április 18-25.

Helyszín: Liptód, Magyarország

Résztvevő országok: Csehország, Horvátország, Magyarország, Olaszország

 

Kiket keresünk?

  • 15-17 év közötti résztvevőket,
  • akik érdeklődnek az ifjúsági csere témája, az aktív állampolgárság iránt,
  • akik szívesen töltenének időt egy nemzetközi közegben,
  • akik nem riadnak vissza ötleteik, gondolataik megosztásától angol nyelven, társalgási szintű nyelvi képességekkel rendelkeznek.

Mit ajánlunk?

  • ingyenes utazás a projekt helyszínére,
  • ingyenes szállás és étkezés a projekt ideje alatt,
  • online felkészítő találkozó a csereprogramot megelőzően a felmerülő kérdések tisztázására,
  • felnőtt csoportvezető, ki jól beszél angolul, felelősséget vállal a magyar csoportért és aktívan együttműködik a programban,
  • igény esetén iskolai kikérőt is tudunk kiállítani.

 

Jelentkezési határidő: 2024. március 15.

Részletes információ a projekttel kapcsolatban az alábbi infopackben érhető el. Amennyiben bármilyen további kérdés felmerül, úgy az international@gyiot.hu e-mail címen kérhető bővebb tájékoztatás!

A csereprogram az Erasmus+ program támogatásával valósul meg.

Jelentkezés
Infopack
SURE – Sustainable Responsibility ifjúsági csere2024-03-06T19:33:45+02:00

“Foglalkozol ifjúsági munkával?” – Megjelent a kutatási jelentés nyomtatott formátuma

Örömmel tájékoztatunk minden érdeklődőt és közreműködőt, hogy elérhetővé vált a “Foglalkozol ifjúsági munkával? Kutatás az ifjúsági munkát végző szakemberek és önkéntesek körében 2023.” című kutatás kérdőíves adatfelvétel eredményeit bemutató és elemző, értelmező gyorsjelentés nyomtatott formátuma. 

A kiadványban az ifjúsági munkát és az ifjúsági munkásokat az alábbi témakörök mentén közelítettük meg:

  • szakmai értékek és motivációk,
  • szükségletek, kihívások és jövő
  • illetve a szakmai tartalom és célcsoport-fókusz.

A gyorsjelentés célja egyúttal az, hogy az ifjúsági munkában tevékenykedőket, a felelős döntéshozókat, valamint a szakmai fejlesztéssel vagy szakmai (érdek)képviselettel foglalkozó szervezeteket olyan információkkal lássa el, amelyeket munkavégzésük során fel tudnak használni, egyúttal alapozhatják rá terveiket, későbbi programjaikat, döntéseiket.

 

Az alább található űrlap kitöltésével érdeklődők megrendelést adhatnak le a kutatási jelentés nyomtatott példányára. 

A nyomtatott kiadvány egységára várhatóan 2.000 Ft / db + 1.290 Ft postaköltség.

Több példány esetében a postaköltségek változhatnak. A díjszabásokról további információ a Magyar Posta weboldalán érhető el.

A kiadvány a GYIÖT irodájában (1095 Budapest, Mester u. 34 IV-4) is átvehető, előzetes időpont egyeztetés mellett.

 

A megrendelt kiadványokat várhatóan kéthetente postázzuk, illetve számlázzuk. 

Megrendelés leadására a készlet erejéig van lehetőség. 

Amennyiben bármilyen további kérdés felmerül, úgy a gyiot@gyiot.hu e-mail címen kérhet bővebb tájékoztatást!

Megrendelés
“Foglalkozol ifjúsági munkával?” – Megjelent a kutatási jelentés nyomtatott formátuma2024-02-14T11:03:54+02:00

Élménybeszámoló — “DRAMA – a tool to promote inclusion and diversity” ifjúsági csere Portugáliában

December 14 és 21. között hat magyar fiatalnak volt lehetősége részt venni egy ifjúsági cserén Portugáliában, melyet az Associação Nó Górdio csapata valósított meg. Külön büszkeség a GYIÖT számára, hogy a program két facilitátora és szervezője 2022-ben részt vett szervezetünk tréningsorozatán, a Facilitation Academy vol.3. programon.


Fogadjátok a portugál “DRAMA – a tool to promote inclusion and diversity” elnevezésű ifjúsági csereprogram magyar résztvevőinek beszámolóit:

 

December 14-én utaztam Portugáliaba, az első Erasmus+ programra, amin részt vettem. Egy hetet töltöttünk Porto mellett egy kisvárosban, Pacos de Ferreira-ban, és ez alatt az idő alatt teljesen elvarázsolt a hely szépsége. A decemberi időszakban az ünnepi hangulat is megfűszerezte a napjainkat, ez tovább emelte az élmények színvonalát. Az ott töltött idő alatt számos programon részt vettünk, amelyek változatosak és jó hangvételűek voltak, így a diverzitás és az elfogadás témáin kívül más országok életstílusát, kultúráját is megismerhettük. Rengeteg új tapasztalattal tértem haza, a résztvevők és a szervezők nagyon közvetlenek voltak, már az első perctől kezdve boldogan fogadtak minket, ezáltal új barátságokat is kialakítottam. A színházi életbe való bepillantás pedig új perspektívákat nyitott számomra. Nem csak a nyelvi ismereteimet fejlesztettem, de a helyi kultúrába is volt lehetőségem elmélyedni. Összességében hálás vagyok, hogy részt vehettem ezen, hiszen egy felejthetetlen időszak volt, amire mindig örömmel fogok visszaemlékezni.
Flóra 

 

Ez volt az első ilyen alkalom, amelyen részt vettem. A sikeres jelentkezés után nagyon vártam, hogy utazhassunk már. A kint töltött idő alatt, amelyet az Erasmus+ ifjúsági csereprogramban töltöttünk “DRAMA – a befogadás és sokszínűség előmozdításának eszköze” címmel, próbára tettük színházi képességeinket és szociális készségeinket. A befogadás egy olyan dolog, amely összetartja társadalmunkat, és e tapasztalat során ezt jobban megérthettük, valamint megtanulhattuk, hogyan segíthet a sokszínűség a befogadóbb környezet elérésében. A programok alatt számos új emberrel és kultúrával is megismerkedhettünk. Kirándulást tettünk Portoban is, amelyet egy városi túrával fedezhettünk fel. Összességében nagyon jól éreztem magam a programok alatt, és jó volt új helyeket megismerni, új skilleket elsajátítani. Az egyetlen dolog amit bánok, hogy az időjárás ugyanolyan hideg volt mint itthon.
Tomi

 

A portugáliai ifjúsági cserén részt venni olyan élmény volt, ami nem csak a helyi kultúrát, hanem a különböző nemzetiségű résztvevők kultúráját és szokásait is megmutatta. A közeg rendkívül befogadó volt, ez pedig elősegítette a barátságok létrejöttét. A program fő elemei a dráma és a színészet voltak. Kihívás volt számunkra, hogy saját színdarabot állítsunk össze, ami a végén nagy sikert aratott. A dráma segített mélyebb kapcsolatot kialakítani másokkal, a közös alkotás közben rengeteget nevettünk. Nagyon sokat beszélgettünk külföldi társainkkal, megvitattuk a diverzitás és inklúzió témáit, továbbá részt vettünk nemzetközi, interkulturális esteken, ahol büszkén mutattuk be egymásnak a saját országunkat. A második napon lehetőségünk volt elmenni Porto városába, ahol megnézhettük az Atlanti-óceánt és felfedezhettük a helyi életstílust. Úgy érzem, hogy sok tapasztalatot szereztem, önállóbbá váltam és szélesítettem a látókörömet. Ezt, az új barátokkal megosztott, emlékezetes utazást örömmel fogom őrizni a szívemben.
Mesi

 

Élménybeszámoló — “DRAMA – a tool to promote inclusion and diversity” ifjúsági csere Portugáliában2024-01-26T12:36:57+02:00

Mentőmellénynek lenni – pszichológusként egy ifjúsági cserén

Az elmúlt néhány évet, annak kihívásaival – Covid-19, háború, válság -, nem kell senkinek bemutatnunk. Talán ezek mentális egészségre gyakorolt hatása is egyre inkább ismert. Nem véletlen az sem, hogy az ifjúsági szakmában is egyre többet vitatott téma a mentális egészség és jóllét kérdése. 

A pandémia óta zajlott fiataloknak szóló programjainkon szinte minden alkalommal találkoztunk olyan esettel, ami mentális nehézségeknek köszönhető, legyen szó “egyszerű” szorongásról, vagy akár pánikrohamokról. Az ifjúsági munkások körében is egyre többet beszélgetünk ezekről az esetekről, és gyakran szaktudás hiányában egymástól várjuk a segítséget, megerősítést, hogy ilyenkor mit tudunk tenni? Kihez forduljunk? Hogyan előzhetjük meg mindezt, vagy mit tegyünk, ha megtörtént a baj? Egyáltalán hol vannak az ifjúsági munkát végzők szakmai, erkölcsi, etikai határai? Állandóak a dilemmák és bizonytalanságok. Tudjuk, hogy egy hozzáértő szakember támogatása lenne a legjobb megoldás, de erre nem mindig van lehetőség.  Ehhez hozzá jön még az is, hogy igaz, hogy sokat vitatott téma és egyre töbször mondjuk ki, hogy a mentális egészséggel is foglalkozni kell, a pszichológushoz, pszichiáterhez fordulást továbbra is tabu övezi. 

Amikor eldöntöttük, hogy megvalósítunk egy ifjúsági cserét mentális egészség témakörben, tudtuk, hogy ebbe nem vághatunk bele felelőtlenül. Akármennyire jók a szándékaink és körültekintően készítjük elő a programot, előfordulhat, hogy megbolygatunk olyan témákat, ami a résztvevőben felszínre hoz valamit, amiben mi nem tudunk megfelelő támogatást nyújtani. Szerettük volna megteremteni valóban a biztonságos teret a fiatalok számára, megfelelő szaktudással a háttérben. Éppen ezért már a tervezési szakaszba bevontuk Kupihár Rebeka pszichológust, aki velünk tartott az ifjúsági cserére is. Az alábbi cikkben összegyűjtött élményeit, tapasztalatait azzal a céllal osztjuk meg valamennyi érdeklődő és/vagy ifjúsági munkában érintett Olvasóval, hogy azok elősegíthessék vagy mélyíthessék a fenti kérdéskörökön való gondolkodást, az arról történő szakmai beszélgetéseket, vitákat. 

 

Mentőmellénynek lenni – pszichológusként egy ifjúsági cserén

Ifjúsági munkásként felelősségünk, hogy a tanulási tereink és helyzeteink biztonságosak legyenek. Amennyire nem fér kétség ahhoz, hogy egy kenutúrán biztonsági mellényt adunk a résztvevőinkre, azt hiszem ugyanennyire egyértelműnek kellene lennie, hogy egy érzelmileg „veszélyes” helyzetben jelen van egy olyan pluszban bevonható támogató erő, akire lehet számítani szakmailag, emberileg. Aki segít megtartani azokat, akiknek szükségük van erre.

Egy ifjúsági cserén jelen lenni olyan, mint egy rét kivirágzását nézni gyorsított felvételen. Minden hirtelen és intenzíven történik. Ez gyönyörű tud lenni, de veszélyes is. A projektek során egy új, kis valóságot teremtünk, amiben minden égetőbb és intenzívebb: öröm, találkozások, fájdalom, tanulás. Egy ifjúsági cserén a résztvevők nagyon sérülékenyek. Életkorukból, a kulturális sokszínűségből, a helyzet újdonságából és felfokozottságából fakadóan.

A sérülékenység ideális esetben segíti a tanulást, mert nyitottságot, újfajta figyelmet hoz magával. Sziklát mászni sem fogunk tudni a földön állva megtanulni. Ugyanakkor szakemberként nagyon fontos az, hogy kívülről, szinte nem látható módon óvni tudjuk a résztvevőinket, hogy legyen egyfajta biztosító kötelünk a tanulási folyamat során.

Ennek pedig egy sarokpontja, hogy elérhető a program alatt megfelelő mentális támogatás a résztvevők számára.  Különösen, ha olyan témát érintünk, ami a résztvevők intenzív érzelmi bevonódását hozhatja magával.

Ilyen volt például ez az ifjúsági csere, mely során a mentális egészség témakörét dolgoztuk fel a fiatalokkal. Nehéz volt eleinte megtalálni a helyemet a folyamatban, ugyanakkor rengeteg hozzáadott érték származott belőle. Ezeket szeretném a következőkben összefoglalni, bízva abban, hogy ezzel hozzájárulhatok a gyakorlat elterjedéséhez, és a pszichológusok bevonása egy-egy ilyen folyamatba gyakoribbá válik.

Maga a felkérés megtisztelő és örömteli volt, ugyanakkor kicsit zavarba ejtő is. Egyikünk sem tudta hol is lesz a helyem pontosan ebben a folyamatban, ugyanakkor nagyon nagy bizalommal fordultak felém a facilitátorok már a kezdetektől. Különösen fontosnak tartottam azt, hogy már a tervezési folyamatba is bevontak, így a szempontjaim be tudtak kerülni a programtervbe, valamint én is fel tudtam készülni azokra a pontokra, amelyek esetében a résztvevők nagyobb sérülékenységére számítottam. Így ez a biztonsági mellény, közvetetten a program tervezésén és közvetlenül a személyes figyelmemen keresztül is jelen tudott lenni a résztvevők számára.

A feladataim eleinte homályosak voltak; a programban minden nap kaptam egy idősávot, amely során a résztvevőktől érkező, a témához kapcsolódó kérdésekre adhattam volna választ. Ez frontális módon csak nagyon kis mértékben valósult meg: az alkatomból és a konkrét kérdések hiányából fakadóan. Ehelyett néhány extra programelemmel járultam hozzá a folyamathoz, melyre néha a résztvevőktől, néha a facilitátoroktól érkezett igény.

Ez leginkább spontán módon szerveződött: mikor a résztvevők „konkrétabb, szakmaibb” jellegű ismeretekre vágytak, akkor a facilitátorokkal közösen átstrukturáltuk a napot, és helyet tudott kapni egy-egy programelem, amiben kognitív torzításokkal, gyásszal vagy egyéb, a csoportot érintő, aktuális témával foglalkozhattunk.

További feladatom volt a napi program után a csoportveztők és facilitátorok „szupervíziójának” vezetése. Ez általában – talán a csoport heterogenitása miatt is – inkább egy önreflexiós blokként tudott működni, amely során a saját tanulásukra, szerepükre és érzelmeikre tudtak reflektálni az abban résztvevők. Egy-egy hosszú nap után öröm volt látni, ahogyan a facilitátorok is fel tudtak kicsit engedni, hogy saját magukhoz is kapcsolódhassanak végre.

Emellett a csere folyamán adott volt a fiataloknak az egyéni beszélgetés lehetősége is. Kezdetben csak szégyenlősen szegődött mellém egy-egy résztvevő informális módon, a program vége felé azonban egyre többen kerestek fel valamilyen konkrét kérdéssel, helyzettel kapcsolatban.

Ezek a beszélgetések – szándékosan nem ülést, vagy konzultációt írok – a legkülönfélébb körülmények között történtek, ahogyan éppen a helyzeti tényezők éppen alakították. Kint a novemberi utcákon sétálva, vagy a konyhában vacsora után, a mosogatógép dorombolásával a háttérben. Ettől az egész élettel telivé változott.

Mint mikor a Balaton tükörsima vizét nézzük és beúszik a képbe egy hattyú. Lélegezni kezd az egész. Szakmai szempontból, ha a pszichológia képzésen tanítottak fényében nézek rá ezekre a helyzetekre, nagyon erősen kifogásolhatóak. Tegeződés, rugalmas időkeretek, közös reggeli. Viszont, ha emberi szempontból nézek rá, akkor nincs kérdés. Ezek a beszélgetések fontosak voltak. Sőt. Meg merem kockáztatni, hogy a résztvevők egy részében bizalmat tudott ébreszteni a pszichológusok iránt. Mert nem egy olyan hierarchizált, túlmisztifikált köntösben találkozhattak ezzel a szakmával, ahogyan az általában reprezentálva van. Egy hús-vér emberrel találkozhattak, aki figyelt rájuk. És ez segített.

Volt, akinek ez belépési pont volt, aki azóta tudom, hogy elkezdett egyéniben pszichológushoz járni, mert már „nem fél” ettől, és tudja, hogy „menni fog” neki.

Továbbá, amit kiemelten fontosnak tartok, hogy olyan személyeknek is volt hozzáférése pszichés támogatáshoz (még ha nagyon behatárolt időkereten belül is), akik egyébként, szocioökonómiai helyzetük miatt nem engedhetnék meg maguknak azt a luxust, hogy szakemberhez forduljanak. (Az állami ellátórendszer sajnos a résztvevő országok egyikében sem tűnt kifejezetten rózsásnak.)

Ha az ember valaha foglalkozott kamaszokkal, tudja, milyen nagyon kíváncsiak a fiatalok önmagukra, mennyire szomjazzák a visszajelzést saját magukról és a munkájukról, mennyire szeretnék megtudni, kik is ők valójában.

Kivételes, hogy pszichológusként olyan helyzetben is láthattam a hozzám fordulókat, mint egy csapatépítő játék, egy interkulturális este megszervezése, vagy egy meghitt, páros feladat. Sokkal tágabb perspektívából láthattam a fiatalokat, és sokkal részletesebb, „igazabb” képüket tudtam visszatükrözni, mintha csak egyszemélyes helyzetben találkoztam volna velük. Ennek mentén úgy vélem sokkal több megerősítést kaphattak, és új szemszögekből vizsgálhatták meg saját magukat.

Összességében tehát: bár eleinte nehéz volt megtalálni a helyemet a folyamatban, mert valamennyiünk számára új volt még ez a helyzet, idővel azonban megérkeztek azok az igények és feladatok, amikkel hozzá tudtam járulni a projekt sikerességéhez.

A fiatalok pszichológusok iránti bizalmát meg tudta erősíteni egy ilyen fél-informális találkozás ezzel a szakmával, sokak számára hozzáférhetővé vált pszichés támogatás, akik egyébként nem engedhették volna meg maguknak ezt, és ami a legfontosabb, nagyobb biztonságban érezhették magukat résztvevők és facilitátorok egyaránt, így sikeresebbé és zökkenőmentesebbé vált a közös tanulás. 

A cikket írta: Kupihár Rebeka

A bevezetőt írta: Radák Luca

Mentőmellénynek lenni – pszichológusként egy ifjúsági cserén2023-12-18T17:47:43+02:00

Az ifjúsági munka európai fejlesztése – a bonn-i folyamat magyar ifjúsági munkát érintő eredményei

Az ifjúsági munka európai fejlesztési tervének (EYWA) kidolgozásáról 2020-ban döntöttek a harmadik Európai Ifjúsági Munka Konferencia (EYWC) konvenció keretein belül az Európai Tanács német elnöksége során Brüsszelben. Ennek végrehajtását bonn-i folyamatnak nevezik, ehhez kapcsolódóan pedig rendszeresen egyeztetnek online és offline formában az érdekelt felekkel, akik az európai országok nemzeti ifjúsági munkával kapcsolatos döntéseiben és folyamataiban kiemelt szerepet vállalnak. A folyamat fő feladatai közé tartozik az ifjúsági munka irányelveinek és gyakorlatának és  minőségének fejlesztése, továbbá a szakma innovációja és elismertségének növelése. A megvalósításról szóló  2023. évi gyorsjelentésben 23 ország eredményeit vizsgálták a bonn-i folyamatban. A 23 ország munkacsoportjai javaslatokat tehetnek az európai ifjúsági munka fejlesztésével kapcsolatban. Mindezt a folyamatban résztvevő országok nemzeti szinten építik be a munkájukba és koordinálják, hogy nyomon kövessék a folyamat irányelveit. A válaszokból megismerhetjük az egyes országok ifjúsági munkával kapcsolatos prioritásai és jó gyakorlatai. Az EYWA nyolc területetre fókuszálva vizsgálja  az európai ifjúsági munka fejlődését. Ezekből cikkünkben négy olyan területtel  szeretnénk megismertetni az olvasókat, amelynek hazai vonatkozású példáit is bemutatjuk.

A III. EYWC konferencia – amelyet online tartottak meg – az európai ifjúsági munka helyzetét, jövőjét és fejlesztési irányait mérte fel. Az itt megvitatottak alapján elkészült Zárónyilatkozat a bonn-i folyamat megvalósítását elősegítő útmutatásokat és javaslatokat tartalmaz. Ezen javaslatok alapján az EYWA nemzeti szintű megvalósítását nemzeti munkacsoportok támogatják. A munkacsoportok képviseleti (ifjúsági szektorhoz kapcsolódó szervezetek/intézmények), illetve politikai intézményi (kormányzati szervek, intézmények) szinten találhatóak, így a kutatás azt a konklúziót vonja le, miszerint a bonn-i folyamat során vizsgált legtöbb országban az ifjúsági munkában érintett személyek nagyobb része nem a terepközeli szektorból érkezik és a folyamat végrehajtása alig ér el helyi szintekre, ezzel a települési ifjúsági munkát háttérbe szorítva. A következő diagramon is olvasható, a felmérésben, illetve folyamat koordinálásában résztvevő érdekelt személyek válaszai alapján túlnyomóan minisztériumok, illetve az Erasmus+ és Európai Szolidaritási Testülethez kapcsolódó nemzeti irodák és szervezetek adják a nemzeti ifjúsági munka alapját azzal, hogy intézményi szinten a szakma koordinálásáért felelnek.

 

További eredmények azt mutatják, hogy a minőségfejlesztés kifejezetten fontos a magyarországi ifjúsági munkában, ugyanakkor a szakma elismertségére és láthatóságára vonatkozó kérdésekben kevésbé tartották releváns problémának a magyar ifjúsági munka területén. Ezek a válaszok ellentmondásosak abban a tekintetben, hogy néhány nemzeti munkacsoport válasza alapján ez a két terület kéz a kézben jár egymással és a minőségfejlesztés folyamatát nagyban befolyásolja, nehezebbé teszi amennyiben nemzeti szinten nincs konszenzus az ifjúsági munka fogalmáról, nincs keretrendszere a szakmának. Ehhez kapcsolódó intézkedésekként említi a gyorsjelentés a képzés fejlesztését, mely segíteni tud abban, hogy megfelelő tudással rendelkező szakemberek dolgozzanak a területen, továbbá elismerjék őket ifjúsági munkásként. Magyar példaként a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az Euro Consult Bt. 2022-ben létrejött 220 órás felnőttoktatási képzését említik, amely az ifjúsági civil szektor fejlesztése érdekében az előképzettséggel nem rendelkező, ugyanakkor az ifjúsági korosztállyal aktívan foglalkozó szakemberek kaptak felkészítést és plusz információt a hatékony munkavégzéshez. Másik fontos lépés a láthatóság növeléséhez a szakmával kapcsolatos figyelemfelkeltő kampányok szervezése, amivel lokális szinten is növelni lehet az ifjúsági munka láthatóságát és segít tudatosítani, hogy mivel foglalkoznak a szakmabeliek.

A kutatás eredményei alapján  a nemzeti munkacsoport  a magyar ifjúsági munka  esetében prioritásként jelölte  az ifjúságpolitikát és a szakpolitikai keretrendszer meglétét is. Mindebbe beletartoznak olyan stratégiák is, melyek az ifjúságpolitikai döntéshozatalt és végrehajtást befolyásolják. Ilyen lehet például előzetes felmérések és kutatások elvégzése, melyek továbbá segítik a tudásbővítést a szakmán belül és a szakmához kapcsolódóan is. Ifjúsági munkásokról szóló kutatás európai példájaként a kutatási jelentés  a GYIÖT „Foglalkozol ifjúsági munkával?” projektjét említi. Ez hazánk legelső olyan kutatása, amelynek fókuszában az ifjúsági munkával foglalkozó szakemberek és önkéntesek kompetenciái, szakmai motivációja áll, célja pedig  feltárni a hazai ifjúsági munkával foglalkozók szakmai kompetenciáit, identitását és szakmai fejlesztéssel kapcsolatos szükségleteit. A kutatás kérdőíves adatfelvétel eredményeit bemutató és elemző gyorsjelentés, melynek célja az ifjúsági munkában tevékenykedőket, a felelős döntéshozókat, valamint a szakmai fejlesztéssel vagy szakmai (érdek)képviselettel foglalkozó szervezeteket olyan információkkal lássa el, amelyeket munkavégzésük során fel tudnak használni. (https://gyiot.hu/kutatas/elerheto-es-olvashato-a-kutatasi-jelentes/

A kutatás eredményei alapján a szakpolitikai keretrendszer, oktatás és ifjúsági munkások képzése, illetve a politikai és társadalmi elismertsége a szakmának mind szükséges ahhoz, hogy az ifjúsági munka fejlődni tudjon. Ezekről kommunikálni az érdekeltekkel, továbbá minél több szereplőt bevonni az ifjúsági munka különböző területeiről és szintjéről segíthetnek abban, hogy nemzeti és európai szinten is fejlesszük a szakmát.

A Bonn-i folyamatról beszámoló 2023-as gyorsjelentés angol nyelven itt érhető el, melyben olvasható az EYWA mind a nyolc vizsgált területéről összegyűjtött információ és a kutatásban részt vevő 23 ország eredményei is, amivel átfogó képet kaphatunk a szakma európai helyzetéről.

Szakmai lektorálás:
Varga-Végvári Enikő, Kulturális és Innovációs Minisztérium
Gulyás Barnabás, GYIÖT

A bejegyzést írta:
Turda Luca

 

Az ifjúsági munka európai fejlesztése – a bonn-i folyamat magyar ifjúsági munkát érintő eredményei2023-12-04T12:57:20+02:00

Foglalkozol ifjúsági munkával? Kutatási jelentés

Örömmel tájékoztatunk minden érdeklődőt arról, hogy immár elérhető a Foglalkozol ifjúsági munkával? Kutatás az ifjúsági munkát végző szakemberek és önkéntesek körében 2023. című kutatás kérdőíves adatfelvétel eredményeit bemutató és elemző, értelmező gyorsjelentés. 

Az ifjúsági munkát és az ifjúsági munkásokat az alábbi témakörök mentén közelítettük meg:

  • szakmai értékek és motivációk,
  • szükségletek, kihívások és jövő
  • illetve a szakmai tartalom és célcsoport-fókusz.

A gyorsjelentés célja egyúttal az, hogy az ifjúsági munkában tevékenykedőket, a felelős döntéshozókat, valamint a szakmai fejlesztéssel vagy szakmai (érdek)képviselettel foglalkozó szervezeteket olyan információkkal lássa el, amelyeket munkavégzésük során fel tudnak használni, egyúttal alapozhatják rá terveiket, későbbi programjaikat, döntéseiket.

A gyorsjelentésben bemutatott adatokra, eredményekre egyfajta pillanatfelvételként érdemes tekinteni, semmiképp sem megváltoztathatalan állapotra.

Elolvasom a kutatási jelentést!

Írta: Fazekas Anna, Gulyás Barnabás
Szerkesztette: Bálint Andrea, Gulyás Barnabás

Szakmai lektorlálás, javaslatok: dr. Gatti Beáta
Arculat, tördelés, grafika: Makó Annamária Panna

Kiadó: GYIÖT
Felelős kiadó: Bálint Andrea

ISBN 978-615-82392-1-9 [PDF] ISBN 978-615-82392-0-2 [nyomtatott]

DOI: https://doi.org/10.61791/fim_gyj_2023

Foglalkozol ifjúsági munkával? Kutatási jelentés2023-12-08T17:06:53+02:00