Az EUtopia projekt az utópia világát vizsgálja, ötleteket ad arra, hogyan lehet ezt a koncepciót felhasználni a fiatalok tudatosságának növelésére és arra, hogy aktívabb szereplői legyenek jövőjük építésének.

Útmutatónkban már kifejtettük, hogy az utópia szintén a görögből („ou topos”, nem létező hely, vagy „eu topos”, a jó helye) származó irodalmi műfaj, amely utópikus társadalmak, azaz nem valós társadalmak irodalmi kidolgozásából áll, amelyek célja azonban az olvasók felrázása azáltal, hogy implicit módon kritizálják azt a társadalmat, amelyben maga a szerző él.

Az első, aki ezzel a témával foglalkozott, bár nem ezt a kifejezést használta, Platón volt „Az állam”-ban; az utópia hivatalosan Thomas More, az „Utópia” szerzője által debütált; majd fejlődött tovább Francis Bacon „Új Atlantisz”-ában; Tommaso Campanella „A nap városa” -ban; Italo Calvino „Láthatatlan városok”-ban.

Ez csak néhány azok közül az irodalmi szerzők közül, akiket az Utópia inspirált. De a zenében is számos példát találunk az „utópikus műfajra”. John Lennon „Imagine” című műve az egyik legkorábbi és talán leghíresebb. Ez a dal egy háborúk nélküli világot elképzelve íródott, és arra hív minket, hogy képzeljük el ezt a békés világot, ahol mindenki testvérnek érzi magát, ahol nincs harc a hatalomért és a birtoklásért… egy olyan világot, amely olyan gyönyörű és annyira más, mint amit mi látunk. A dal Lennon elkötelezettségét is képviseli a béke mellett.

Később, a „L’isola che non c’è” (Sohaország) című művében Edoardo Bennato egy utazást rendez a Pán Péter meséjében leírt Sohaországba, ahol „nincsenek tolvajok, nincs háború, nincsenek katonák, nincsenek fegyverek”. Ez az erőszakos világ kritikája, amely elfogadja, hogy a fegyverek használata a mindenáron való sikerre törekvésen alapul, és inkább a ravaszságra összpontosít, mint az érdemre és az elkötelezettségre. Bennato azonban pozitív üzenetet is hagy: „És gúnyolódni fognak rajtad, ha tovább keresed, de ne add fel, mert akik már feladták, és a hátad mögött kinevetnek, talán még nálad is őrültebbek”. Bennato itt az álmodozók, az igazak és azok eszméit igyekszik megszilárdítani, akik nem veszítik el a bátorságukat, és hisznek abban, hogy fontosabb saját erőből haladni előre, mint tiltott eszközökhöz folyamodni.

A „Man in the mirror” című dalban Michael Jackson is nagyszerű üzenetet hagyott hátra. A dalról azt mondta: „Imádom ezt a dalt. Ha meg akarod javítani a világot, először magadon kell dolgoznod, és magadat kell megváltoztatnod… kezdd az emberrel a tükörben. Kezdd magaddal. Ne nézd az összes többi dolgot. Ez az igazság. Ezt jelentette Martin Luther King és Gandhi. Ez az, amiben én hiszek.”

Nemrégiben, 2016-ban a híres olasz Litfiba zenekar komponálta az „Eutopia” című dalt (igen, mint a projektünk címe!). Ők úgy írják le Eutopia-t, mint a szigetet azok számára, akik keresik és soha nem adják fel/Az Északi-sarktól a Déli-sarkig bárhol megteremtheted, ahol csak akarod/Örömből és fantáziából készült emberek között/Örvendetes és alacsony egyenlőtlenség/A nap Eutopia-ban születik”. A dal egy utópisztikus társadalom himnusza, egy olyan álom, ahol az emberek egyenlőek, ahol az jut előre, aki megérdemli, ahol a munka nem zsarolás. A városok tiszták, kerékpárutakkal és nulla hulladékkal. Piero Pelù, a zenekar énekese azt mondta: „Nem az a hely, ami nem létezik, hanem a sziget, ami ott van azoknak, akik hisznek benne, és soha nem adják fel”.

Ezért… Hadd inspiráljanak minket a dalok arra, hogy izgatottan képzeljük el és építsük fel utópiánkat!

A közösségi média ma már életünk részévé vált. Az hogy a közösségi média szinte mindenütt jelen van, vitatott téma lett, abból szempontból, hogy hogyan befolyásol minket és milyen hatással van ránk. Ennek az érdeklődésnek köszönhetően számtalan kutatást találhatunk a közösségi média hatásairól, különböző témákban, mint például a kritikus gondolkodás vagy a mentális egészség. 

A legfrissebb tanulmányok kimutatták, hogy átfogó kapcsolat mutatkozik közösségi média és a kritikus gondolkodás között. A tanulmány egyetemi hallgatók körében végezték, amely kimutatta, hogy növekedés mérhető a kritikus gondolkodásban a közösségi média használat során, azonban ez a pozitív kapcsolat megfordul abban az esetben ha a közösségi médiától való függőségről beszélünk. A közösségi média komplexitása és annak a fiatalokra gyakorolt hatása szükségesség teszi az ifjúsági munkások számára, hogy rendelkezzenek digitális ismeretekkel, így segítve a fiatalokat. 

Sem a közösségi média sem a kritikus gondolkodást nem kerülheti el a figyelmünket, ha utópiákról beszélünk. Ugyanezért használták fel őket a bizalmatlanság és a konfliktusok terjesztésére, és kulcsszerepet játszottak a disztópikus jövőről szóló diskurzusok erősödésében, építő jellegű kritikát és bizalmat közvetíthetnek a jövőre nézve. Ezek olyan eszközök, amelyek nélkülözhetetlenek az utópiák létrehozásában, a közösségi média növeli a fiatalok részvételét és érdeklődését az éppen zajló eseményeken, és a kritikus gondolkodás nélkülözhetetlen a rendelkezésre álló hatalmas számú üzenet értékeléséhez és feldolgozásához.

A közösségi média megváltoztatja a kommunikációnkat

A közösségi média olyan kommunikációs környezetet biztosít, amely meghaladja a földrajzi határokat, és nagyobb részvételt és kommunikációt tesz lehetővé, mint a hagyományos hírmédia, növelve a fiatalok részvételét és érdeklődését az aktuális események iránt. A közösségi médiában történő kommunikáció növekedésével együtt jár a hírek alkalmi és szórványos feldolgozása anélkül, hogy időt szánnánk a tartalmuk megértésére és értékelésére.

Amellett, hogy az emberek hogyan használják a közösségi médiát, tisztában kell lennünk a bevezetésre kerülő algoritmusokkal, melyek szabályozzák az általunk kapott hírek típusát és mennyiségét. Ezek az algoritmusok megnehezítik a kritikus gondolkodást, mivel olyan környezetet teremtenek, amelyben a felhasználók csak hasonló meggyőződésű és preferenciájú emberektől kapnak híreket, így véleményüket mindig jutalmazzák, ami arra ösztönzi őket, hogy az álláspontjukkal összeegyeztethető információkat keressék.

A kritikus gondolkodás használata a közösségi médiában

Az, ahogyan egy ember a közösségi médiában interakcióba lép a hírekkel, összefüggésben vannak a valós hírekkel szembeni kritikus gondolkodásával. Ezen összefüggés miatt szükséges rámutatni annak elismerésének fontosságára, hogy a kritikai gondolkodás használata a hírekben olyan készségek összessége, amelyeket meg kell tanítani ahhoz, hogy képesek legyünk a közösségi médiában elérhető hatalmas mennyiségű üzenet szortírozására, értékelésére és felhasználására. A közösségi médiában való kritikus gondolkodáshoz szükséges készségek a következők:

• Az információ előállításának, megosztásának és manipulálásának ismerete.
• A kognitív torzítás tudatosítása.
• A diskurzusok dekódolásához és a vitához használt főbb retorikai eszközök és stratégiák tudatosítása.
• Képesnek lenni a források ellenőrzésére és az álhírek felismerésére.
• Az interperszonális készségek fejlesztése, amelyekben megjelenik a vitakultúra, valamint elősegítik az átláthatóságot.

A kritikus gondolkodás elengedhetetlen ahhoz, hogy a közösségi média az utópiák elősegítőjévé váljon. Ezért fontos a fiatalok és az ifjúsági munkások digitális kultúrával kapcsolatos oktatásának előmozdítása.

Forrás

Cheng, L., Fang, G., Zhang, X., Lv, Y., & Liu, L. (2022). Impact of social media use on critical thinking ability of university students. Library Hi Tech

Costera Meijer, I., & Groot Kormelink, T. (2015). Checking, sharing, clicking and linking: Changing patterns of news use between 2004 and 2014. Digital journalism, 3(5), 664-679.

Feltrero, R., Hernando, S., & Acosta-Sznajderman, L. (2023). Educomunicación contra las fake news: una experiencia en sMOOC para el desarrollo de la alfabetización mediática crítica. Revista Mediterránea de Comunicación.

Ku, K. Y., Kong, Q., Song, Y., Deng, L., Kang, Y., & Hu, A. (2019). What predicts adolescents’ critical thinking about real-life news? The roles of social media news consumption and news media literacy. Thinking Skills and Creativity, 33, 100570.

Oeldorf-Hirsch, A., & Sundar, S. S. (2015). Posting, commenting, and tagging: Effects of sharing news stories on Facebook. Computers in human behavior, 44, 240-249.