Az ifjúságügy és a fiatalok helyzete az Európai Unióban már hosszú ideje kiemelt jelentőségű, a döntéshozók számára is fontos szakpolitikai terület; még akkor is ha a tagállami szinten nem mindenhol prioritás az ifjúságügy. Az Európai Unió számos kezdeményezésen keresztül támogatja az unióban élő fiatalok mindennapjait és társadalmi részvételét, ehhez pedig különböző szakpolitikai kezdeményezéseket és programok hoz létre, köztük az EU Ifjúsági Stratégiát. Jelenleg a harmadik uniós ifjúsági stratégia előkészítése zajlik. Az ifjúsági munkások európai szövetségének (Alliance of Youth Workers Associations – AYWA) alapító tagjaként aktívan részt vettünk abban a folyamatban, amelynek során a tagszervezetekkel közösen fogalmaztunk meg egy állásfoglalást az európai döntéshozók számára.
Különösen fontosnak tartjuk, hogy az uniós ifjúsági stratégia mindenki számára nyilvánosan hozzáférhető dokumentum, amely egyúttal alapul szolgálhat a különböző szakmai és intézményi együttműködésekhez is. A fiatalok társadalmi és politikai részvételének erősítése a jelenleg is hatályos stratégia egyik kiemelt prioritása. Ahhoz azonban, hogy a részvételi lehetőségek valóban a lehető legtöbb fiatalhoz eljussanak, nélkülözhetetlenek az ifjúsági munka által biztosított programok és lehetőségek.
Az állásfoglalás amellett is érvel, hogy az ifjúsági munka stabil szakmai és intézményi feltételeinek megteremtése elengedhetetlen a stratégia céljainak megvalósításához. Ez egyúttal összhangban áll a GYIÖT által képviselt szakmai állásponttal is.
Szakmai javaslatunkban egyúttal megfogalmaztunk egy olyan ifjúságképet, amelyből kiindulva a nemzeti szintű ifjúságpolitika is értelmezhető. Kiemeljük azokat a területeket, amelyek révén a fiatalok lehetőségei az ifjúsági munka által bővülhetnek, és amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy megéljék, megértsék és aktívan alakítsák a körülöttük lévő világot.
Kiindulópont
A jelenleg is futó, 2019 és 2027 közötti EU ifjúsági stratégia fókuszát a fiatalok részvétele és az európai együttműködések adják az ifjúságügy területén. Ugyanakkor szükséges figyelni az iránymutatások hiányaira is: rengeteg fiatal még mindig teljesen kimarad ezen részvételi folyamatokból. A lehetőségekhez való hozzáférés egyenlőtlen, a döntéshozatali irányelvek sokszor elszakadnak a fiatalok valóságától, az európai programok pedig sokak számára elérhetetlenek vagy ismeretlenek maradnak.
A 2025-ben, Máltán megrendezésre került 4. Ifjúsági Munka Kongresszus egyértelmű irányt jelölt ki: a fiatalok támogatása során nem elég csupán elköteleződni vagy hajlandóságot mutatni a bevonásukra, mivel aktív és tevőleges lépések nélkül ez számukra csupán jelképes részvételt jelent. Olyan rendszerekre és kézzelfogható feltételekre van szükség, amelyek a gyakorlatban is lehetővé teszik a valódi bevonást, ezáltal az esélyegyenlőséget is. Az új stratégia jelenleg előkészítés alatt áll az Európai Bizottság által. Ennek a folyamatnak elindult a nyilvános konzultációja is, amivel három kulcsterület (fiatalok mentális jólléte, érdemi beleszólás biztosítása, ifjúsági munka jövője) problémáinak feltérképezéséhez járulhatnak hozzá a fiatalok és a fiatalokkal foglalkozó szakemberek.
Az állásfoglalás főbb pontjai
Az állásfoglalásban egy fiatalközpontú új uniós ifjúsági stratégia mellett érvel az AYWA. Noha a stratégia középpontjában a fiataloknak kell állniuk, ugyanakkor a célok megvalósításához erős megvalósítási rendszerre is szükség van, amelynek egyik kulcsszereplője az ifjúsági munka.
Emiatt az AYWA az alábbi kulcsfontosságú pontok beépítését ajánlja a következő stratégiába:
- Valódi részvétel: Szükséges elismerni az ifjúsági munka szerepét abban, hogy a legkülönbözőbb hátterű fiatalok is érdemben beleszólhassanak a döntéshozatalba minden szinten.
- Ifjúsági szempontok érvényesítése: Olyan a tagállamokat érintő kötelező mechanizmusokra van szükség, amelyek a fiatalok mindennapi valóságát csatornázzák be a döntéshozatalba (mint például az EU Youth Check hatásvizsgálat), és a háttérben valódi, működő intézményi háttér támogatja őket.
- Az ifjúsági munka elismerése: Az ifjúsági munkának a stratégia egyik alappillérévé kell válnia, biztosítva a szakma elismerését, a stabil finanszírozást és a szakemberek folyamatos fejlődését.
- Erős civil tér: Garanciát kell vállalni az ifjúsági területen aktív civil szervezetek függetlenségére és fenntarthatóságuk támogatására.
- Esélyegyenlőség a helyi ifjúsági munkában: Olyan helyi programokra és módszerekre van szükség, amelyek valóban elérik a kevesebb lehetőséggel rendelkező, hátrányos helyzetű vagy nehezen megszólítható fiatalokat is, szociális háttértől függetlenül.
- Kiterjesztés a tagjelölt országokra: A stratégia hatókörét ki kell terjeszteni az EU-n kívüli szomszédos és tagjelölt országokra is, biztosítva számukra a mobilitást, az ifjúsági párbeszédet és a kapacitásbővítési forrásokat.
A következő EU Ifjúsági Stratégiának tehát biztosítania kell, hogy a fiatalok részvétele valóban biztosított lehetőség legyen nemzetközi és helyi szinten is: vagyis a részvétel ne csak egy meghívás legyen, hanem valódi cselekvés, a szakpolitikák pedig a fiatalok megélt valóságává váljanak, és az elköteleződés a gyakorlatban is teljesüljön.